Jogalkalmazás

Ön itt áll: / / Jogalkalmazás

Bejegyzések

Öröklési szerződés érvénytelensége

A Kúria szerint az öröklési szerződés kettős természetű: formáját tekintve végrendelet, de tartalma szerint tartási vagy életjáradéki szerződés. Az öröklési szerződés csak az érdekelt által érvényesített megtámadási ok alapján, a perben álló felek egymás közti viszonyában nyilvánítható érvénytelennek.

Nem hivatkozhat a szerződés semmisségére az a szerződő fél, amely a semmisséget maga idézte elő

A Kereskedelmi Választottbíróság a határozatában megállapította, hogy az alperest a perbeli szerződések semmisségére való hivatkozási jog nem illette meg, hiszen azok létrehozásában ő maga is részt vett.

A rémhírterjesztés tényállásához fűzött alkotmányos értelmezési követelményről és az ún. közvetlen (kivételes) panasz befogadhatóságáról büntetőügyekben

Az Alkotmánybíróság e határozatában egyrészt a rémhírterjesztés új törvényi tényállásához fűzött alkotmányos értelmezési követelményt, amelyben a bűncselekmény szubjektív oldalát, a szándékosság megállapításának feltételeit konkretizálta. Másrészt megerősítette a korábbi határozatában felállított mércét a Büntető Törvénykönyv normáit támadó közvetlen (kivételes) panaszok befogadhatóságával kapcsolatban.

A rongálás bűncselekményének alkotmánykonform értelmezése a véleményszabadság kontextusában

Az Alkotmánybíróság ebben a határozatában – egy „plakátrongálásos” ügy kapcsán – a véleménynyilvánítás szabadsága és a tulajdonhoz való jog közötti alapjogi ütközés kérdésében foglalt állást. Az Alaptörvényből nem vezethető le, hogy a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozással bármilyen, a Kormány érdekkörében kihelyezett plakát, korlátozás nélkül lefesthető, mint ahogy az sem, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának minden helyzetben meg kell hajolnia a tulajdonvédelem szempontjai előtt.

Az előkészítő ülésen tett, ún. mértékes ügyészi indítvány és a hátrányosabb büntetés eljárásjogi tilalma

Az új Be. alkalmazása szempontjából jelentős kérdésekben foglalt állást a Kúria: az előkészítő ülésen tett mértékes ügyészi indítvány másodfokú eljárásra gyakorolt hatását értelmezte és elhatárolta a súlyosítási tilalmat a hátrányosabb büntetés eljárásjogi tilalmától. Továbbá tisztázta, hogy utóbbi tilalom megszegése felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat, csak törvényességi jogorvoslattal támadható.

A védő számára nyitva álló perújítási határidő alkotmányos követelménnyel való meghatározásáról a távollévő terhelttel szemben folytatott eljárásokban

Az AB e határozatában a tisztességes eljáráshoz való jogból és a védelemhez fűződő alapjogból levezetve, alkotmányos értelmezési követelménnyel pontosította a Be. elbíráláskor hatályban volt 639. § (3) bekezdését.

A büntetőeljárásban a bíróságnak lehetősége van hivatalból is bizonyítást felvenni, ennek során azonban érvényesülnie kell a pártatlanság követelményének

Az Alkotmánybíróság ebben a határozatában megállapította, hogy bár az új Be. a büntetőeljárási funkciók még következetesebb elhatárolására törekszik, de ez még nem zárja ki, hogy a bíróság – a vádlói funkció átvétele nélkül – a vád keretei között a tényállás valósághű megállapítására törekedjen, és ennek érdekében hivatalból vegyen fel bizonyítást. A hivatalbóli bizonyítás azonban célhoz kötött: kizárólag a valósághű tényállás megállapítására irányulhat.

Bizottság kontra Magyarország – „menekültügyi eljárások és szabályozások”

A kötelezettségszegési eljárásban hozott ítélet szerint, Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljárásokkal és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kiutasításával kapcsolatos uniós jogi kötelezettségeit.

Bírói függetlenség, OBT tag mentesítése

Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította, hogy az OBH utasítás támadott rendelkezése nem sérti a bírói függetlenség alkotmányos védelemben részesített vonatkozásait, mert azokkal nem áll érdemi összefüggésben.

AB határozat az ügyvédi tevékenység korlátozásával kapcsolatos alkotmányos követelmény megállapításáról

A Kúria indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben az ügyvédi tevékenységről szóló törvény egyik rendelkezését sérelmezte. Az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezést nem tartotta alaptörvény-ellenesnek, így az indítványt elutasította. Alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a meghatalmazott képviseleti jogosultságának tartalmi vizsgálata arra is kiterjed, hogy nincs-e jogszabályi akadálya a meghatalmazott eljárásának.