A tanúzási figyelmeztetés alkalmazása és hatása a régi és az új büntetőeljárási törvény alapján

A jogegységi határozat értelmében, az új Be. hatálybalépését követően történő tanúkihallgatás során a tanúzási figyelmeztetést az új Be. szerint kell közölni, ezért nincs helye a régi Be. szerinti figyelmeztetésnek.

A vagyonelkobzás mértékének meghatározása az eltulajdonított dolog továbbértékesítése esetén, ha egyébként a dolgot sikeresen lefoglalják, majd a sértettnek kiadják

A Kúria ebben a jogegységi határozatában a vagyonelkobzás összegszerűségét érintő kérdésben foglalt állást. Megállapította, hogy a vagyonelkobzás célja a terhelt vagyongyarapodásának megakadályozása, tehát annak a tényleges vagyonnak az elvonása, amely bűncselekményből származik. Az a vagyonnövekmény, amivel az elkövető a sértettnek később visszaadott vagyontárgy továbbértékesítése révén a bűncselekménnyel összefüggésben gazdagodott, ennek az összegnek az erejéig vagyonelkobzás alá esik.

Felülvizsgálati eljárásban elrendelt hatályon kívül helyezés esetén az elévülés vizsgálata

A Kúria ebben a jogegységi határozatban a terhelt büntethetőségének elévülését érintő – az ítélkezési gyakorlatot megosztó – lényeges kérdésben foglalt állást. A Kúria szerint a támadott határozat jogerőre emelkedése és a hatályon kívül helyezést kimondó felülvizsgálati határozat között eltelt idő a büntethetőséget megszüntető elévülés szempontjából releváns. Helytelenek voltak azok a bírói határozatok, amelyek ezt az időt a végrehajtást kizáró elévülés körébe sorolták.

A perújítás megengedhetőségéhez szükséges új bizonyíték értelmezése

Ebben a határozatban a Kúria a perújítás ún. novum esetkörének a feltételrendszerét foglalja össze.

A másodfellebbezés lehetőségének törvénysértő biztosítása

Ebben az ügyben az ítélőtábla, majd a Kúria a harmadfokú eljárás alapját képező, a bűnösség körét érintő eltérő döntés jelentését értelmezik.

Az összbüntetés tárgyában hozott ítélet vagy végzés nem ügydöntő határozat, így felülvizsgálat tárgya nem lehet

A Kúria ebben a határozatában a felülvizsgálat körébe vonható ügydöntő határozat fogalmát értelmezte.

Veress Emőd: A szindikátusi szerződés

2020-ban megjelent az első, magyar nyelvű monográfia a szindikátusi szerződésről. Veress Emőd munkája azért is nagy jelentőségű, mert a szerző nemcsak a szindikátusi szerződést mutatja be, hanem a jogtörténeti fejlődéssel, valamint a kapcsolódó társasági jogi jogintézményektől való elhatárolással is részletesen foglalkozik.

Tőkey Balázs: Szerződésen kívüli kötelmek. Károkozás és az egyéb kötelemkeletkeztető tények

2020 októberében jelent meg Tőkey Balázsnak a szerződésen kívüli kötelmekről szóló munkája. A károkozást és egyéb kötelemkeletkeztető tényeket bemutató kötet elsődlegesen tankönyvnek készült. Ezt tükrözi a viszonylag rövidebb terjedelem, a jó áttekinthetőség, valamint a kötetben található számos gyakorlati példa is, amelyeket a szerző szerkezetileg is jól láthatóan kiemelt a törzsszövegből.

Földi András – Hamza Gábor: A római jog története és institúciói

2020-ban jelent meg a legismertebb és legátfogóbb magyar nyelvű római jogi tankönyv 24. átdolgozott és kibővített kiadása. A szerzők munkájukat nemcsak tankönyvnek, hanem a gyakorló jogászok által is jól használható kézikönyvnek szánták. Olyan tudományos igényű kézikönyvnek, amely mindenkinek ajánlott, aki a római jog mellett a középkori és újkori magánjogtörténet, valamint a klasszikus és összehasonlító magánjogi dogmatika kérdéseiben kíván elmélyülni.

Burai-Kovács János (szerk.): A Kereskedelmi Választottbíróság Évkönyve 2019-2020

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróság 2019-ben ünnepelte fennállásának 70. évfordulóját. A 2020 októberében megjelent, Burai-Kovács János szerkesztette kötet részben a 2019-es ünnepi rendezvény előadásait, részben pedig a hazai és nemzetközi választottbíráskodással szoros kapcsolatban álló szerzők írásait fogja össze.