Kategória archív: Jogélet

Ön itt áll: / / Jogélet

Kilakoltatási moratórium és a tulajdonhoz való jog – Németh Béla k. Magyarország

Az EJEB szerint Magyarország nem sértette meg a kérelmező tulajdonhoz való jogát a kilakoltatásokkal szembeni moratórium alatt azáltal, hogy a kérelmező az árverésen szerzett ingatlan tulajdonjogát késedelemmel szerezte meg. A moratórium szükségszerűen súlyosabban érintette a magánszektort, mint az államot, mivel az ingatlanok túlnyomó része a magánszektor tulajdonában és használatában van.

A Nemzetközi Bíróság új tagjai

A 2020 novemberében lezajlott választás eredményei.

Joghatósági ítélet az 1899. évi választottbírósági határozat (Guyana kontra Venezuela) ügyben

A Nemzetközi Bíróság a 2020. december 18-án meghozott ítéletében megállapította, hogy joghatóságába tartozik a Guyana kontra Venezuela ügy, amelynek tárgya a két állam közötti szárazföldi határt megállapító 1899. évi választottbírósági határozat hatálya.

Érdemi ítélet a Diplomáciai mentesség és a büntetőeljárás (Egyenlítői Guinea kontra Franciaország) ügyben

A Nemzetközi Bíróság – az 1961. évi bécsi egyezmény alapján – vizsgálta, hogy az Egyenlítői Guinea elnökének fia által szerzett, párizsi ingatlan, amelyen a francia hatóságok házkutatást végeztek, a diplomáciai képviselet mentességet élvező részévé válhatott-e. A Nemzetközi Bíróság az ítéletben kimondta, hogy az érintett ingatlan soha nem szerezte meg a diplomáciai mentességet, ezért a Franciaország által folytatott büntetőeljárási cselekmények nem sértik a nemzetközi jogot.

A tanúzási figyelmeztetés alkalmazása és hatása a régi és az új büntetőeljárási törvény alapján

A jogegységi határozat értelmében, az új Be. hatálybalépését követően történő tanúkihallgatás során a tanúzási figyelmeztetést az új Be. szerint kell közölni, ezért nincs helye a régi Be. szerinti figyelmeztetésnek.

A vagyonelkobzás mértékének meghatározása az eltulajdonított dolog továbbértékesítése esetén, ha egyébként a dolgot sikeresen lefoglalják, majd a sértettnek kiadják

A Kúria ebben a jogegységi határozatában a vagyonelkobzás összegszerűségét érintő kérdésben foglalt állást. Megállapította, hogy a vagyonelkobzás célja a terhelt vagyongyarapodásának megakadályozása, tehát annak a tényleges vagyonnak az elvonása, amely bűncselekményből származik. Az a vagyonnövekmény, amivel az elkövető a sértettnek később visszaadott vagyontárgy továbbértékesítése révén a bűncselekménnyel összefüggésben gazdagodott, ennek az összegnek az erejéig vagyonelkobzás alá esik.

Felülvizsgálati eljárásban elrendelt hatályon kívül helyezés esetén az elévülés vizsgálata

A Kúria ebben a jogegységi határozatban a terhelt büntethetőségének elévülését érintő – az ítélkezési gyakorlatot megosztó – lényeges kérdésben foglalt állást. A Kúria szerint a támadott határozat jogerőre emelkedése és a hatályon kívül helyezést kimondó felülvizsgálati határozat között eltelt idő a büntethetőséget megszüntető elévülés szempontjából releváns. Helytelenek voltak azok a bírói határozatok, amelyek ezt az időt a végrehajtást kizáró elévülés körébe sorolták.

A perújítás megengedhetőségéhez szükséges új bizonyíték értelmezése

Ebben a határozatban a Kúria a perújítás ún. novum esetkörének a feltételrendszerét foglalja össze.

A másodfellebbezés lehetőségének törvénysértő biztosítása

Ebben az ügyben az ítélőtábla, majd a Kúria a harmadfokú eljárás alapját képező, a bűnösség körét érintő eltérő döntés jelentését értelmezik.

Az összbüntetés tárgyában hozott ítélet vagy végzés nem ügydöntő határozat, így felülvizsgálat tárgya nem lehet

A Kúria ebben a határozatában a felülvizsgálat körébe vonható ügydöntő határozat fogalmát értelmezte.