Bejegyzések

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria álláspontja szerint ennek elmaradása lényeges, az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértésnek minősül, amely az ítélet hatályon kívül helyezéséhez vezet.

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

A Kúria megállapította, hogy a hatósági ügy érdemére vonatkozó anyagi jogi feltételek hiánya nem alapozza meg a kérelem Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti visszautasítását.

A Kúria a tisztességes eljáráshoz való jog és a közigazgatási perbeli nyilatkozattételi jog kapcsolatát vizsgálta

Lényeges, az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértésnek minősül, ha a bíróság a fél részére nem biztosít megfelelő nyilatkozattételi határidőt, aki ezáltal lényeges eljárási jogait nem tudja gyakorolni.

A Kúria a hatósági döntések visszavonásának és módosításának elhatárolási kérdéseit vizsgálta

A Kúria szerint a kérelemre induló hatósági eljárásban a határozat visszavonását és ezt követően az eljárás végzéssel való megszüntetését együttesen a határozat módosításának kell tekinteni.

A jogi személlyel szembeni büntetőjogi intézkedés ügyészségi általi indítványozásának eljárási határidejét értelmezte a Kúria

A BH2022. 204. számon közzétett eseti döntés érdekessége, hogy egyezségen alapuló eljárásban felmerült jogértelmezési kérdést rendez

A „precedenstől” való eltérésre hivatkozás büntetőeljárásban

A BH2022. 289. számon közzétett kúriai felülvizsgálati végzés a hivatkozás lehetőségének időbeli kereteit és eljárásjogi feltételeit rögzíti.

A Kúria ismételten megállapította, hogy a hatóság kiadmányozási jogkörrel kapcsolatos eljárási szabálysértése önmagában nem minősül semmisségi oknak

A Kúria megerősítette, hogy pusztán a hatósági döntés jogsértő kiadmányozása nem tekinthető úgy, hogy a hatóság hatáskör hiányában járt volna el.

A Kúria a közigazgatási bíróságok által gyakorolható megváltoztatási és megsemmisítési jogkör szabályait vizsgálta

A Kúria szerint a megtámadási perben a közigazgatási cselekmény bíróság általi megsemmisítésének – figyelemmel a megváltoztatási jogkör korlátozottságára – vannak lehetséges, de nem kötelező esetei.

A Kúria a jogsérelem megjelölésének közigazgatási perbeli jelentőségéről foglalt állást

A Kúria szerint a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét kizárólag a kereseti kérelem korlátai között vizsgálhatja, amelynek előfeltétele, hogy a keresetlevél tartalmazza az okozott jogsérelem megjelölését.

Újabb fejezet a HÉA-levonási jog gyakorlásából: az Európai Unió Bíróságának C-227/21. számú ítélete

Az Európai Unió Bírósága az UAB „HA.EN.” ügyben újfent…