Bejegyzések

Szóbeli végrendelet érvénytelensége

A Kúria ítéletében megállapította, hogy szóbeli végrendelet kivételes lehetőség, amelynek szabályai a korábbiakhoz képest még szigorodtak is. A Ptk. alapján szóbeli végrendelet esetén szükségszerű követelmény, hogy az örökhagyó a nyilatkozatát végintézkedésnek tekintse és a végrendeleti tanúk is tudatában legyenek annak, hogy szóbeli végrendelet tételénél tanúként működnek közre. Ha ezek a feltételek nem állnak fenn, az örökhagyó nyilatkozata nem minősül végintézkedésnek, ebben a vonatkozásban nyilatkozata öröklési jogi szempontból nem létezőnek minősül.

Az elővásárlási jog megsértésének jogkövetkezményei

A Kúria ítéletében kimondta, hogy a Ptk. 6:222. § (1) bekezdése nem írja felül a Ptk. 6:223. §-ának és a Ptk. 5:81. §-ának a rendelkezéseit. A Ptk. 6:222. §-ának, valamint 6:223. § (1) és (2) bekezdésének – az Alaptörvény 28. cikke szerinti – helyes értelmezése alapján az eladót bizonyos körülmények fennállása esetén nem terheli a közlési kötelezettség az elővásárlási jog jogosultja felé, ami jelentős anyagi és időbeli hátrányoktól mentesíti. Ha azonban az elővásárlásra jogosult – a jogvesztő 3 éves határidőn belül – a szerződéskötésről más módon tudomást szerez, az elővásárlási jogát teljesítőképessége igazolásával és az ajánlat teljes terjedelemben való elfogadásával, határidőn belül érvényesítheti.

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria azt vizsgálta, hogy a médiatartalom-szolgáltató vezető tisztségviselője ügyfélnek minősül-e, ha a médiahatóság az ismételt jogsértésre figyelemmel őt is bírsággal sújtja.

A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak nincs lehetősége az ügyintézési határidő meghosszabbítására

A Kúria szerint hatósági eljárásban az ügyintézési határidő meghosszabbítására nincs törvényes lehetőség, ezért az arra irányuló kérelem visszautasítása jogszerű.

A Kúria év végi határozatában az anyagi jogerő tárgyi terjedelmét vizsgálta a követelésrész érvényesítése során

A Kúria jogegységi határozatában megállapította, ha a fél az anyagi jogból eredő követelésének csak egy részét érvényesíti, az ítélet jogereje nem terjed ki a nem érvényesített követelésrészre. A határozat kimondja azt is, hogy a még nem érvényesített követelésrészre újonnan megindított perben vizsgálhatók a keresettel érvényesített jog érdemben el nem bírált anyagi jogi feltételei.

A Kúria ismételten a közigazgatási perben lefolytatható hivatalbóli bizonyítás szabályait értelmezte

Fogyatékossági támogatásra jogosult személy esetén csak akkor kerülhet sor hivatalbóli bizonyításra, ha van olyan kereseti kérelem, amely az ő érdekeit veszélyeztető jogsérelmet állít.

A Kúria az érdekeltként történő perbelépés lehetőségéről való értesítés közigazgatási perjogi szabályait értelmezte

A tisztességes eljáráshoz való jog megköveteli, hogy a bíróság csak az érdekeltként való perbelépési nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő elteltét követően hozza meg eljárást befejező határozatát.

A Kúria a közigazgatási perben lefolytatható hivatalbóli bizonyítás szabályaival foglalkozott

A Kúria megállapította, hogy a kiskorú érdekeit veszélyeztető jogsértésre való hivatkozás vizsgálata nem mellőzhető azon az alapon, hogy a felek bizonyítási indítványt nem terjesztettek elő.

A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak az ügyféli jogállás megtagadásáról önálló jogorvoslattal támadható végzésben kell döntenie

A Kúria azon speciális eljárásjogi helyzetet elemezte, amikor az elsőfokú hatóság nem hoz formális döntést a panaszos ügyféli jogállásáról, aki ugyanakkor fellebbezéssel él az elsőfokú határozattal szemben.

Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?

A francia Alkotmánytanács két, ügyvédi titoktartást érintő döntése pénzmosást érintő házkutatással és lefoglalással összefüggésben