A Kúria szerint az Országgyűlés elnöke és annak Hivatala nem minősülnek közigazgatási szervnek, aktusaik pedig nem lehetnek közigazgatási jogvita tárgyai.
Egy „Azonnali kérdés” az Országgyűlésről – A Kúria válaszolTovább
A jogorvoslati jog értelmezése, valamint a keresetindításra való jogosultság vizsgálata társasági jogi perekben
A Kúria egy kft. tagjai közötti jogvitában, amely a pótbefizetés elrendelésének jogszerűségéhez kapcsolódott, a jogorvoslati jog értelmezésére-, valamint a tagsággal összefüggő keresetindítási jogosultság vizsgálatára is kitért.
A hálapénz 2021-től már nem a „felelősséget kizáró”, hanem azt megalapozó büntetőjogi kategória
A Nemzeti Védelmi Szolgálat már ellenőrizheti a hálapénz tilalmára vonatkozó rendelkezések betartását az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál. Áttekintettük a hálapénzre vonatkozó, január 1-je óta hatályos, büntető törvénykönyvi szabályozás – korábbi joggyakorlatot felülíró – rendelkezéseit.
A végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelem elbírálása során a közjegyző által vizsgálandó szempontok
A Kúria a 3/2020. számú PJE határozatában arra a kérdésre adott választ, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján a közjegyző mit vizsgálhat a záradékolni kért közjegyzői okirattal kapcsolatban. A kérdésnek igen nagy a gyakorlati jelentősége, különösen a fogyasztói kölcsönszerződések vonatkozásában.
A Be. módosítása felülírta a Kúria ún. „Hableány-határozatát”
A büntetőeljárási törvény január 1-jén hatályba lépett módosítása kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az óvadék mint a bűnügyi felügyelet és a távoltartás magatartási szabályainak megtartását biztosító intézkedés elrendelésének valamennyi, a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés törvényi oka esetén helye lehet. Ezzel a Be. felülírja a Kúria EBH2019. B.21. számon közzétett elvi határozatát.
A Be. módosítása felülírta a Kúria ún. „Hableány-határozatát”Tovább
Öröklési szerződés érvénytelensége
A Kúria szerint az öröklési szerződés kettős természetű: formáját tekintve végrendelet, de tartalma szerint tartási vagy életjáradéki szerződés. Az öröklési szerződés csak az érdekelt által érvényesített megtámadási ok alapján, a perben álló felek egymás közti viszonyában nyilvánítható érvénytelennek.
Az előkészítő ülésen tett, ún. mértékes ügyészi indítvány és a hátrányosabb büntetés eljárásjogi tilalma
Az új Be. alkalmazása szempontjából jelentős kérdésekben foglalt állást a Kúria: az előkészítő ülésen tett mértékes ügyészi indítvány másodfokú eljárásra gyakorolt hatását értelmezte és elhatárolta a súlyosítási tilalmat a hátrányosabb büntetés eljárásjogi tilalmától. Továbbá tisztázta, hogy utóbbi tilalom megszegése felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat, csak törvényességi jogorvoslattal támadható.
A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabhatósága minden esetben a törvényben taxált bűncselekményekre korlátozódik
A Kúria ebben a határozatában a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabhatóságát érintő, lényeges kérdésben foglalt állást. Többek között megállapította, hogy az emberölés alapesetét elkövető erőszakos többszörös visszaesővel szemben nem, hogy nem kötelező, de nem is lehetséges a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása.
A tanúzási figyelmeztetés alkalmazása és hatása a régi és az új büntetőeljárási törvény alapján
A jogegységi határozat értelmében, az új Be. hatálybalépését követően történő tanúkihallgatás során a tanúzási figyelmeztetést az új Be. szerint kell közölni, ezért nincs helye a régi Be. szerinti figyelmeztetésnek.